A Soproni Mini Vármegye makettjei

Fraknó vára

Burgenland egyik legismertebb jelképe, a Fraknó vára fogadja mini vármegyénk látogatóit. Az eredetit a Nagymartoni grófok építtették, ebből az időből származik az öregtorony (lévén bazaltból, hívják fekete toronynak is) illetve a nagytorony. Amikor gróf Esterházy Miklós a munkácsi uradalmat átengedte Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek, cserébe, 1622-ben, II. Ferdinándtól megkapta Fraknót. A gróf ezután bővítette erődítménnyé a düledező építményt, fia, Pál pedig a fellegvár kiépítését szorgalmazta. Az erődítmény rendeltetése is megváltozott: kincstárként, levéltárként és a fegyverraktárként szolgált. A barokk épületegyüttest 2000-ben újították föl teljesen.

A Bolldorf-Reitstätter család jószerével az utolsó utáni pillanatban vásárolta meg a kaboldi kastélyt, mert annyira leromlott állapotban volt, hogy már elbontását tervezték, és helyét fölparcellázták volna – építési telkeket álmodtak a helyébe. Tirol első női építésze, Martha Boll Village Reitstätter fogott a kastély felújításába, 2004-ben pedig lánya, Anna Schlanitz örökölte az épületet. Egyébként 1222-ből ismerjük róla az első írásos feljegyzést. A legenda szerint szomorú, magyar vonatkozású történelmi esemény is kapcsolódik hozzá. Zrínyi Péter Frangeppán Ferenccel (Madarász Viktor festményéről ismerjük őket) 1670-ben, Bécsbe vezető útja során a kastélyban éjszakázott. A vár akkori gazdája, Kéry János azonban elárulta a magyar nagyurakat, így reggel lefogták, majd egy évvel később, Bécsújhelyen kivégezték őket.

Lánzséri vár

Romjaiban is impozáns a történelmi Nyugat-Magyarország legnagyobb erődítménye, a lánzséri vár, amelyet a következő makett idéz meg. 1173-ban épült, és a századok során sűrűn cserélt gazdát. A Garaiakhoz, a Habsburgokhoz, az esztergomi érsekhez, a Dersffy családhoz tartozott, majd 1612-ben Esterházy Mikóshoz került. Azóta is a család tulajdona. Sokan úgy tudják, hogy a török pusztította el. Az igazság azonban az, hogy a hódoltság idején nem játszott hadászati szerepet. Valójában a Rákóczi-szabadságharc idején szállta meg a katonaság, akkor robban föl a lőportorony, és semmisült meg az épület nagy része. Hellyel-közzel helyreállították még, de 1772-ben egy tűzvész végképp tönkretette. Azóta lakatlan.

Csepregi víztorony

A csepregi víztoronyról Németh Sándor doktori disszertációjából (2014) tudhatunk meg kicsit többet, ha van kedvünk utána olvasni. A torony fölállítási pontja amúgy nem pontosan a város, hanem a Tömörd és Csepreg közötti autóút kereszteződése, Kincsédpuszta. Környezete itt, nálunk jóval barátságosabb, mint eredeti helyén. A kincsédpusztai majorsági épületek ugyanis mára meglehetősen romos állapotba kerültek…

Nagycenki Kastély

Sokáig vita tárgyát képezte, hogy mi legyen a nagycenki kastély sorsa a második világháborút kísérő pusztítás után, s hogy milyen funkciót kapjon egyáltalán. A fölújítás sokáig húzódott, majd’ két év fél évtizeddel a világégés után, 1969-ben fogtak csak hozzá a rekonstrukcióhoz. A főépület 1973-ban, a nyugati szárny 1985-ben készült el. A termeket a Széchenyi Emlékmúzeum anyaga tölti meg – ez a legnagyobb hazai, történelmi személyiséget megidéző gyűjtemény. Az épület terveit Széchényi Antal gróf megbízásából készítette Franz Anton Pilgram. A terv azonban nem valósult meg, de irányt szabott az 1750 körül befejeződött építkezésnek. Külföldön szerzett tapasztalatait fölhasználva Széchenyi István mintagazdaságot hozott létre az általa 1820-ban átvett birtokon.Az épület 1860 táján nyerte el végleges formáját, amikor István fia, Béla befejezte a virágházat és beépítette a hátsó traktus rizalitközeit.

Gyórói vízimalom

Máig magántulajdonban van egyik legszebb ipari műemlékünk, a gyórói vízimalom. Gulyás János páratlan fotógyűjteményéből, 1960-ból ismerünk egy képet a Répce partján, az 1800-as években emelt házról. Gyakorlatilag ugyanolyannak látjuk rajta a malmot, amilyennek ma is, pár esztendeje is láthatta Kisnémeth Ferenc, aki olajfestményén 2006-ban örökítette meg azt.

Sopronhorpácsi templom

Sopronhorpács leghíresebb épülete kétségkívül a román stílusú templom. Építése valamikor a XII. század második felében kezdődött, és a tatárjárás előtt fejeződött be. Eredeti építtetőjét illetően nem tudunk pontosan semmit. Lehetett az Ágoston-rendieké, de akár a premontreieké is. Az 1956 és 1960 közötti fölújítást irányító Dümmerling Ödön szerint például kegyúri templom volt. Erre utal a nyugati oldalon a díszes főkapuzat és az urasági karzat. A kapu két oldalán Önök is megcsodálhatják a két, fülkében álló oroszlánszobrot. Fölöttük a templom védőszentjei, Szent Péter és Pál őrködnek.

Pásztori templom

Makett-parkunk következő látnivalója az alsó-pásztori templom. Az eredeti műemléki védelem alatt áll, a XVII. század végén épült, és Szent Miklós kegyelmébe ajánlották. Az 1990-es években Székely Emília és Zádory Zoltán festette át a belsejét, a 2000-es évek elején pedig külsőleg is fölújították. Az 1780 körül készült oltárkép és a szószék eredeti még.

Déli pályaudvar

Ha már a Déli Pályaudvar tőszomszédságában, sőt, egykori területén állunk, emlékezzünk meg erről a helyről is, legalább kicsinytett mása erejéig. Sopron első vasútállomását 1847-ben építette a Sopron-Bécsújhelyi Vasút. Különlegességnek számított, hogy falazott pilléreken álló önálló vonatfogadó csarnokot építettek ki. 1865-ben adták át a forgalomnak a Déli Vasút Szombathely-Sopron szakaszát. A Déli Vasút saját állomása volt a mienk, nevét is innen kapta. A MÁV vonatok zöme egészen a 90-es évek végéig erről a pályaudvarról indult és ide érkezett. Az utolsó, menetrend szerint közlekedő szerelvény 1998. május 23-án indult innen, a szomszédból.

Kismartoni Esterházy Kastély

Tekintsünk most egy kicsit balra, itt, a bejárat és a kijárat között áll a kismartoni Esterházy Kastély. Eredetileg egy XIII. században épült vár állott a helyén, ezt Esterházy Pál 1663 és 1672 között rezidenciává építtette át, mert az a legkisebb mértékben sem felelt meg a főúri lakhelyekről alkotott elképzeléseinek. Esterházy Péter a Hahn-Hahn grófnő pillantása című regényében így emlékezett meg egy itt tett látogatásáról: Tilosban parkoltam, ahogy fölnéztem a házra, a Platz szó előtt a saját nevemet láttam. Figyelmen kívül hagyva a francia forradalom szellemét, ebből helytelenül arra következtettem, hogy aki engem itten meg bír büntetni, az varázsló. (A varázsló fiatal rendőrfiú képében 150 schillingre taksálta az európai emancipációt.)

Sopron szépségei

Szemben, a szigeten balról jobbra a soproni Szt. Mihály templomot, a Két mór-házat, a Lábasházat,  a bánfalvi kápolnát, a bánfalvi kolostort és templomot látjuk. Mögöttük a Tűztorony, főtéri részlettel, középén a Szentháromság szoborral. Ejtsünk ezekről is néhány szót!

Szent Mihály Templom Sopron

A város legmagasabb pontján áll ősi plébániatemploma, a Szent Mihály. A XIII. század elején kezdték építeni, román stílusban. Első írásos említése 1278-ból származik. A XIV. században továbbalakították, majd a XV. században befejezték építését. A hosszú évek alatt gótikussá formálódott. A legenda szerint fölszentelésén Mátyás király is részt vett. Ebben az időben húsz oltára lehetett. Az oltárok felbecsülhetetlen értékű gótikus szobrait 1608 után a képrombolók kidobták, és elégették. A későbbi városplébánosok a belső berendezést barokk stílusban újították meg. A ma is meglévő neogótikus berendezést Storno Ferenc tervezte.

Két mór-ház

A Szent Mihály utca legjellegzetesebb épülete a Két mór-ház, amelynek sem az építtetőjét, sem a tervezőjét, sem a kivitelezőjét nem ismerjük. Az 1710 körül emelt együttest a XIX. században Leitner Szervác szobrász lakta, ő díszítette barokk motívumokkal a homlokzatot. A kaput két, csavart oszlop keretezi, tetején egy-egy mórral, innen az épület közismert elnevezése is. Az egyik oldalon Mária, a másik oldalon Szent József alakja látható a fülkékben. Az oromzat csúcsán Szent Flórián és Szent Rókus feje, hogy a házat se tűz, se pestis ne érje.

Lábasház

1945 tavaszán egy légitámadás alkalmával a légnyomás miatt levált a soproni Lábasházról a vakolat, és akkor rajzolódtak ki az árkádok, amelyeket valószínűleg még a XIX. század közepén falaztak el. Az épület földszintjén eredetileg mészárszékek sorakoztak, emeletén néhány szolgálati lakás és egy iskola kapott helyet. A földszint déli oldalán keresztboltozatos folyosó húzódik, és hat, változó szélességű nyílással kapcsolódik a térhez. Épp ez az árkádsor adja a főhomlokzat jellegzetes motívumait. Az egykori építtető nyilván nagyon kedvelte a hatos számot, mert az emeleten, a nyílások fölött ugyancsak fél tucat ablak látható.

Mária Magdolna kápolna (Bánfalva)

A sopronbánfalvi Mária Magdolna kápolnát a megyei napilap olvasói egy szavazáson beválasztották a Kisalföld hét csodája közé. A kis templom fallal körülvett kert közepén áll. Az épületet a XII., a tornyot a XIV. században emelték. A kerítés kapuját az elbeszélések szerint az egykori barokk szentélyrácsból készítették. A templom hajója még ma is románkori, és szószéke is középkori. A kápolna a román stílus és a kora gótika egyedülállóan szép hazai emléke, egyszerűen formált részleteivel, hajójának falfestményeivel.

Karmelita kolostor és templom (Bánfalva)

Ugyancsak Bánfalva ékessége a karmelita kolostor és templom. Már az 1718-ban épített, hozzávezető barokk lépcső is remek: eredetileg tizennégy kőszent vigyázta a lépcső mellett a templomba igyekvőt. (Tizenhárom, 1980 óta, restaurálva ma is látható.) A templom alapjait 1441-ben vetették meg, és a pálosok hamar birtokon belülre kerültek. A középkori épületből a szentély maradt meg nagyjából eredeti állapotában, ma is gótikus jegyeket visel magán. A hajó a XVII. századi barokk átépítés eredménye. Nevezetessége, a Fekete Mária kegykép voltaképpen a czestochowai kép egyik korai, hazai másolata. A hányatott sorsú templom és a kolostor teljes történetének elmeséléséhez nincsen elegendő helyünk, ugorjunk hát nagyot az időben, és rögzítsünk két tényt: a templom ma is látogatható, a kolostort pedig oktatási és meditációs központ formájában hasznosítja Kovács Gábor, aki az épület teljes összeomlása előtt került birtokon belülre, és végeztette el a szakszerű fölújítást.

Tűztorony

A Tűztorony hivatalos története helyett álljon itt egy mese! Ezek szerint a torony alapjait egy nemes, ám kalandos életű, nehéz sorsú leány rakta le. A város helyén – így mondja a legenda – valaha hatalmas erdő volt. A közelben élő, előkelő úrnak egyszer csak kislánya született, ám disznóagyar csúfította el. Hogy megszabaduljanak a gyermektől, a szülők kitették az erdőbe. Egy szénégető lelt rá, magához vette és fölnevelte. A kovács segítségével még az agyarakat is sikerült eltávolítani. Az apa lelkiismeret-furdalástól gyötörten évekig kereste leányát, míg végre rálelt, és a szénégetőnek, hálából, a kunyhó helyén kőházat épített. Ez lett Sopron egyes számú háza, az az épület, amely a mai Városháza oldalában állhatott.

Szentháromság szobor

Láthattuk már a Két mór-háznál, hogy a pestis örök rettegésben tartotta korának embereit. Ennek egyik lenyomata a Szentháromság szobor is – az 1695-ös pestisjárvány idején állították. Késmárki Thököly Éva Katalin és férje, Löwenburg Jakab emeltette fogadalmi emlékműként, térdeplő alakjaik máig ott láthatók a latin nyelvű fölirat két oldalán. Közép-Európában ez volt az első, kültéren fölállított, csavart oszlop, ezért is tartjuk számon az alkotást a magyarországi barokk szobrászat legjelentősebbjei között.


Gloriette (Fertőboz)

A Fertő tavat jelképező vízfelület másik oldalán a fertőbozi Gloriette látható, persze kicsiben. Hogy egyáltalán itt áll, abban, mint oly sok mindenben, közvetett szerepe volt József nádornak. A napóleoni háborúkra készülve látogatott Sopronba 1800 októberében a hadsereg fővezéreként. Gróf Széchényi Ferenc kíséretében többször fölkereste Kiscenk és Fertőboz vidékét is. Kirándulásaik során a fertőbozi magaslatról gyönyörködtek a tájban. A főherceg tiszteletére és látogatásainak emlékére emeltette a gróf a kupolás kilátót a dombtetőre, amit a feltételezések szerint Ringer József tervezett. A henger alakú kilátó mindenestre klasszicista stílusban épült.

Fertőszéplaki Templom

Már 1250-ben is templom állt Fertőszéplak közepén, utóbb Széchényi György püspök 1728-ban itt tette le a ma is látható, fazsindelyes, barokk templom alapkövét. A két toronyban lakó harangok közül az egyikhez legenda kapcsolódik: állítólag egy bika ásta ki a Fertő iszapjából. A bejárat mellett Szent Anna és nepomuki Szent János szobrai állnak, 1750 körül készülhettek. Még egy érdekesség: nincs tudomásom róla, hogy hazánkban a fertőszéplakin kívül Szent Peregeusnak, a lábfájósok védőszentjének oltára volna. Úgyhogy ha fölkeresik az épületet, ne mulasszák el megtekinteni ezt a mellékoltárt sem!

Fertődi Esterházy kastély

A fertődi Esterházy kastély sorsa különös hullámzást mutat. Esterházy József emeltette a mai épület ősét, még 1720-ban. Kis adalék: az a Martinelli tervezte, aki a pesti Invalidus házat is, és akinek nevét viselte negyven éven át Budapesten a mai Szervita tér. Szóval, a huszonkét szobás vadászkastély megépült, majd negyven év alatt teljesen lepusztult. József fia, (Fényes) Miklós 1762-ben került a majorátus élére, és megkezdte a jelenlegi épületegyüttes kialakítását. Az 1766-ban megvalósult álmot Mária Terézia is láthatta: 1773-ban vendégeskedett Eszterházán. Alig valamivel több, mint húsz év elteltével, 1790-ben a herceg meghalt. Örököse, Antal nem szerette a százhuszonhat szobás „hodályt”, ahogy ő nevezte. Pusztulni kezdett minden. A parkot fölverte a gyom, mállott a vakolat, a tető kilyukadt, és beesett az eső. A nyolcszázas-kilencszázas évek fordulóján Cziráki Margit grófnő férjével, IV. Miklós herceggel fölújíttatott mindent, és gyermekeivel együtt beköltözött. A második világháború és az azt követő államosítás megint megpecsételni látszott az épület sorsát. A berendezést, a bútorokat széthordták, a tetőszerkezet tönkrement, a ház haladt a teljes megsemmisülés felé. 1959-ben kezdődött az újabb fölújítás, és tart változó intenzitással máig. És akkor adatszerűen: a háromszáz hektáros barokk kertben álló épület főhomlokzata száz méter hosszú, szárnyai pedig negyvennyolc méteresek. A kovácsoltvas kaputechnikai és művészi szempontból is Magyarország legszebb kapuja.

Fertőszéplaki falumúzeum

Az 1850-től eltelt száz év változásait mutatja be öt részletben a fertőszéplaki falumúzeum, ezt idézi meg következő makettünk. A hagyományos háztípus megismerésével kicsit odaképzelhetjük magunkat eleink utcáira is. Az épületeket eredeti helyszínükön hitelesen állították helyre, mi pedig igyekszünk hitelesen megidézni ezt a helyszínt is.

Szent Anna templom (Kapuvár)

Hinnénk, hogy az 1808-ban fölszentelt kapuvári Szent Anna templom az utóbbi fél évezred alatt csak a város második kőtemploma? Márpedig így igaz. A várkápolna és egy fatemplom mellett egy 1718-ban építették az a mutatós barokk kőtemplomot, ahol 1749-ben megkeresztelték Istvánt, akit a kapuváriak Hany Istóknak neveztek el. Isten ma is álló házát az 1843-as tűzvész erősen megrongálta, ezért átépítették, és nagyobb befogadóképességűre bővítették. Így vált a háromhajós épület a Rábaköz legnagyobb templomává. Klasszicista stílusban épült, eklektikus stílusban alakították át.

Ruszt

A Fertőtáj részeként világörökségi védettséget élvező Ruszt belvárosi részlete vezet minket lassan a kijárat felé. Majdnem mindegyik épület műemlék, majdnem mindegyik épülethez kapcsolódik valamiféle városi legenda. A főutcán és a főtéren, a Conradplatzon sok helyen találni klasszikus kis heurigereket, borozókat. A királyi udvar 1524-ben engedélyezte, hogy a helybéli borászok R betűt üssenek hordóikra afféle márkajelzésként, és ez a jel máig megmaradt a ruszti borospalackok parafadugóin.

Pöttschingi templom

Pöttsching első templomát 1229-ben említi írásos emlék. Nyilvánvalóan Árpád-kori volt – ennél többet nem is igen tudunk mondani róla. Isten következő pöttschingi hajléka rövid életű volt. 1641-ben épült, de a törökök már 1683-ban lerombolták. A Szent Miklós tiszteletére fölszentelt mai épület 1722-ben kapott alapot, és 1728-ban tetőt. Barokk stílusú, jelenlegi külső formáját 1890-ben nyerte el, amikor északi mellékhajóval bővítették. Az 1967-68-ban, a fölújítás idején eltávolították a barokk ízlésű fölszerelés és berendezés jelentős részét. A belső teret ugyanis a II. Vatikáni Zsinat ajánlása alapján átrendezték.

Kedves Vendégeink gondolatban vagy a helyszínen utazásunk végéhez értek. A makettek között száz méter hosszan a múlt századfordulóra emlékeztető kisvasutakat láttak.

Reméljük, hamarosan újra találkozhatunk!