A kastélyt 1741-ben kezdte el építeni a Széchényi család, az elkövetkező száz évben szinte mindegyik generáció átépített valamit az épületen. Az eredeti barokk külső a kor szellemének megfelelően egyre jobban klasszicizálódott, míg a ma látható formát nagyrészt a legnagyobb magyarnak, Széchenyi Istvánnak köszönheti.

A gróf élete jelentős részét a nagycenki kastélyban élte le, 1834 és 1840 között kibővíttette az épületet egy új résszel, ahová a modern technikai újdonságokért rajongó Széchenyi Magyarországon elsőként vízöblítéses WC-t, gázvilágítást is kiépíttetett.

Sokáig vita tárgyát képezte, hogy mi legyen a nagycenki kastély sorsa a második világháborút kísérő pusztítás után, s hogy milyen funkciót kapjon egyáltalán. A fölújítás sokáig húzódott, majd’ két év fél évtizeddel a világégés után, 1969-ben fogtak csak hozzá a rekonstrukcióhoz.

A főépület 1973-ban, a nyugati szárny 1985-ben készült el. A termeket a Széchenyi Emlékmúzeum anyaga tölti meg – ez a legnagyobb hazai, történelmi személyiséget megidéző gyűjtemény. Az épület terveit Széchényi Antal gróf megbízásából készítette Franz Anton Pilgram. A terv azonban nem valósult meg, de irányt szabott az 1750 körül befejeződött építkezésnek. Külföldön szerzett tapasztalatait fölhasználva Széchenyi István mintagazdaságot hozott létre az általa 1820-ban átvett birtokon.Az épület 1860 táján nyerte el végleges formáját, amikor István fia, Béla befejezte a virágházat és beépítette a hátsó traktus rizalitközeit.

 További információk a Széchenyi-kastélyról: wikipedia

A makett eszmei értéke: 3.000.000 Ft